Egy csomó családi program-címkével ellátott időtöltéssel szerintem az a helyzet, hogy a gyerekek valószínűleg élvezik, a felnőtteknek viszont csak egy kicsit érdekesebb, mint a hetvenötödik nap a játszótéren. A lisszaboni óceánárium kivétel ez alól. Itt életkortól függetlenül tör ki a lelkesedés, a látvány ugyanis minimum lenyűgöző.
Két gyerek és két felnőtt lelkesedik (Fotó: Haligali blog)
Hét és félmillió liternyi sós vízben úszkálnak a halak egy gigaakváriumban, plusz 29 kisebben, A központi akvárium - ami Európa legnagyobb beltéri akváriuma - az óceánokat szimbolizálja, köré épül négy kisebb akvárium, ahol az észak-atlanti régió, a Csendes-óceán, az Antarktisz és az Indiai-óceán állatvilága látható. Vannak itt vízparti emlősök és vízimadarak (pl. pingvin) is, de az abszolút sztárok itt a halak és rokonaik (összesen nyolcezer élőlény éldegél ezen a húszezer négyzetméteren, ötszáz különböző növény-és állatfaj).
Azt hiszem, ez egy szirti cápa, ha nem az, valaki kommenteljen, hogy akkor mi (Fotó: Haligali blog)
Két emeleten körkörösen halad a látogató, de ha meggondolja magát, bármikor visszatérhet egy korábbi pontra. A legnagyobb attrakció természetesen a cápa (kettő is van, plusz macskacápa is), a lepényhal, a rája, a csikóhal, a medúza, a korallzátonyok stb. stb.; összességében meghökkentő, mennyire forma -és színgazdag a tengerek élővilága. Kedvenceim a bőröndhalfélék és az egészen elképesztően kinéző holdhalak, utóbbiak mesterséges tartása elég bonyolult, ezért a világon összesen csak három helyen láthatók (A Wikipedia pl. ezt mondja erről: "Mivel a holdhal nem kifejezetten jó úszó, sokszor megsebesülhet az akvárium falának ütközve, sok problémát okozva az akváriumok dolgozóinak.") Amúgy a medúzákat is órákig tudnám nézni, például ezt itt:
Fotó: Haligali blog
A leleményes kialakításnak köszönhetően néha olyan zavarba ejtően közel vannak az állatok, hogy az arcod mellett suhan el egy cápa vagy olyan érzésed van, mintha téged nézegetne egy hal. Egy szuper gyerekrészleget is kialakítottak, ahol a környezetvédelem fontosságára hívják fel a figyelmet. Szerintem egy négy-ötéves gyerek már fogékony lehet rá. Ráadásul egy cuki kabalafigura vonja be a gyerekeket, akit Vascónak hívnak, Vasco da Gamára utalva.
Az óceánárium egyébként az 1998-as világkiállításra készült (az expó Tejo-parti negyedében, a Parque das Nações-ban áll, ahol kellemesen el lehet tölteni lötyögéssel pár órát), egy Peter Chermayeff nevű amerikai építész tervezte.
Ez az óceánárium állítólag a világ második legjobb óceánáriuma (Forrás: Internet höhöhö) Fotó: Haligali blog
Pár praktikus tanács
Érdemes nem főszezonban menni, mert évi egymillió látogatójával ez Portugália leglátogatottabb attrakciója. Mivel mi a tél közepén kerestük fel, egy percig sem kellett sorban állnunk és a látogatók mennyisége is teljesen oké volt.
Hároméves korig ingyenes, utána 9 és 17 euró között ingadoznak a jegyek, van családi jegy is; online foglalással minden jegytípus tíz százalékkal olcsóbb. Mi az állandó (az maga az óceánárium) és az időszaki kiállításra szóló kombinált jegyet vettük, de csak az állandót tudtuk megnézni. Kisgyerekkel szerintem bőven elég csak az állandóra jegyet venni.
Az oktatásra is eléggé odafigyelnek - lásd fenti szöveg (Fotó: Haligali blog)
Ha gyerekkel megyünk, érdemes ügyelni rá, hogy ne ezzel nyissunk egy kirándulást, mert ennél nagyobbat aligha fogunk gurítani az egész utazás során. Legalább 2-3 órát érdemes rászánni, de egy óra alatt is végig lehet pörgetni, csak szerintem nem érdemes (a mi kislányunk kb. két órát végig lelkendezett, aztán hirtelen bealudt az apja hátán). Ja, és kb. 22-23 fokos kinti hőmérséklet alatt ne adjuk le a ruháinkat a ruhatárba, mert bent csak a trópusi részen van meleg, a pingvineknél például kifejezetten hideg van.
Fotó: Haligali blog
Az étteremben ebédidőben többféle ebédmenüből lehet választani, emlékeim szerint hét euró körüli összegért, mondjuk kicsit bizarr élmény egy kiadós akváriumnézés után jóízűen elfogyasztani egy halat.
"Mennyi hal van!"
Minket teljesen lenyűgözött, akár egy egész napot el tudtunk volna tölteni a halak bámulásával. Még egy kétéves gyerekre is akkora hatással van (lásd fenti videó), hogy majdnem három héttel a látogatás után is emlegeti, naponta többször követeli az itt készült fotókat, plusz állandóan ráját rajzoltat velünk, a szomszédunkban lévő óceánt pedig megingathatatlanul óceánáriumnak hívja.
(Itt tudod követni a blogot, erre az Insta-oldalra pedig pár héten át minden héten feltöltök egy videót az óceánáriumból)
